Jó gyakorlatok a lelki egészség támogatására
Szakmai Konferencia
a Lelki Egészség Világnapja alkalmából
a Keszthelyi Család- és Gyermekjóléti Központ és
a Keszthelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
szervezésében
- október 12. 9-13 óra: Balaton Színház, Simándy terem
Megnyitó: Nagy Bálint Keszthely Város Polgármestere, dr. Varga Veronika a KCSGYK vezetője
Előadók:
1. Gelencsér István – pszichológus, mentálhigiénés tanácsadó (Asbóth iskola)
Elsősorban a diákok önértékelésének és önbecsülésének felmérése (Tulajdonság kártyák felhasználásával) során szerezett saját tapasztalatokat osztotta meg a jelenlevőkkel.
2. Bertók Orsolya és Varga András – Fészek Egyesület
Bertók Orsolya: Családi életciklus modell. Krízis – terápiát igazán krízis után lehet csak végezni. Állandóságra törekvés, de az élet az zajlik, mindenféle változások történnek. Krízis minden élethelyzetben van. A feladat mindig változik, mert a feldolgozása, a válaszadás mindig más.
Családterápiás eszközök. Rengeteg eszközzel dolgoznak. Nem az egyéni elakadást nézik, de ha feltárul, akkor előbb egyéni terápián azt meg kell oldani, utána folytatódhat csak a közös munka. Nagy divat most a transzgenerációs vizsgálat. Hatásos eszközök a terápián a „családszobrok”, kövek, kagylók és a DIXIT kártya is. Reziliencia (rugalmas alkalmazkodóképesség) tanítása: a külső stresszel, hirtelen helyzettel könnyebben megküzdjön.
Varga András: Krízisek fajtái: normatív (megjósolható) és paranormatív (váratlan, külső és belső); Leggyakoribb a krízis, mikor kamasz van a családban, mert ő otthon „gyakorolja” be azt, amit majd a külvilágban használ. „Biztonságos kötődésben könnyű nagyot rúgni.”
3. Jakabfi László – Keszthelyi CSGYK
A Keszthelyi Család- és Gyermekjóléti Központ bemutatása. A krízis veszély vagy esély? A családterapeuták tapasztalatai: a közösségi együttműködés segít. Újraindítják a Kamasz Klubot és a Szülőklubot is. A közös „futások” tapasztalatai: „A salak mindenkinek egyformán közel van.”- Nem kíván nagy anyagi ráfordítást. A sport, mint terápiás lehetőség. A krízisben levő diákok támogatása érzelmi intelligencia fejlesztésével és közösségépítéssel.
4. Pesti Tímea – klinikai szakpszichológus, munka- és szervezetpszichológus
Bevezető: saját életútjának bemutatása. Főleg vezetőkkel dolgozott. A vezetői egészség megőrzése volt a feladata. A vezetők mentálhigiénével nagyon keveset foglalkozunk, ez a téma nagyon el van hanyagolva. Nagyon kevés eszközt kap a vezető ahhoz, hogy hogyan ne roppanjon bele abba a sok feladatba, ami őrá esik. Azt tanultuk meg, hogy altruistának kell lenni ebben a szakmában (főleg a szociális szféra). Hogy vélekednek a házastársak?
Elsősorban munkalélektani oldal bemutatása. A vezető beosztásban levő nagyon egyedül van a problémájával. Szinte senki sincs, akivel megbeszélhetné.
5+1 azonnal bevethető eszköz krízis idejére, amit be kellene építenünk a munkánkba, az életünkbe. 1. Sorrendállítás: feladatlista, priorizáld, tartsd be következetesen, halaszthatókat szórd ki; hasznos az üzleti világban bevált módszerek átvétele; 2. Fókuszálj! Használd ki az EGY erejét! Egyszerre egy dolgot csináljunk. Szociális szféra, egészségügy tipikusan egyszerre nyolcfelé koncentrál, merthogy „a nők ezt meg tudják tenni”, de közben szétdaráljuk magunkat. Idősávok – feladatok rendszerezése. 3. Nyitott ajtók – biztos kikészülés. Megakasztanak a munkafolyamatban. Merd becsukni az ajtót! Halkítsd le a telefonodat! Végre befejezheted a munkádat. 4. Lassíts! Tartsál délelőtt, délután 15 perces szünetet! Építsd be a szüneteket a mindennapjaidba! Nagyon fontos, hogy az idegrendszeredet relaxáltasd. 5. Keresd a hozzád hasonlók társaságát! Jó, ha a hozzád hasonló emberekkel tudod megosztani a dolgaidat. 5+1. Merj segítséget kérni. Csak jól nézd meg, hogy kitől.
5. Krasznai Tamásné – Zöldmező Utcai Általános Iskola és EGYMI
Az intézmény bemutatása: 6-25 éves korig vannak tanulók. Hosszú évek óta 160 körüli a létszám. 72 fő (5 férfi 67 nő) alkalmazott a másik oldalon. Van már óvoda is az intézményben, fejlesztőiskola súlyosan sérült gyermekek részére, van általános iskola, középiskola, utazó gyógypedagógiai szolgálat és kollégium.
Nem egyszerű a munka, sok nehézség merül fel, ami akár krízis is lehet. Az ott dolgozó gyógypedagógusok elhivatottak. Nagyon fontos a sikerélmény mind a tanulók, mind a pedagógusok részére. A tanulási nehézséggel küzdőknél nem biztos, hogy a tanulásban lesz sikerélménye. Meg kell találnunk azt a területet, amiben sikert tud elérni. Ha van sikerélmény, változik a szemlélete, a hozzáállása a tanuláshoz is. Siker – önbecsülés – boldogabb ember.
Fontos a tehetséggondozás. Az úszással, mozgással szép eredményeket értek el, a rajzversenyekkel szintúgy. A gyerekeknél az érzelmi, szociális kompetencia nagyon hiányos. Az 5 alapérzést is tanítani kell, mert ezt a családon belül nem tanították.
Békés iskola – sok olyan program van, ami fontos a krízishelyzetek kezeléséhez. Az érzelemfejlesztés mellett a kommunikáció is nagyon meghatározó. A gyerekekkel egyre kevesebbet beszélnek, így nem tanulják meg kifejezni magukat. 2017 óta van iskolapszichológus. A diákok is megtanultak élni vele.
Az alsó tagozatos gyerekeknél van meseterápia. A meséknek nagyon sok nevelő hatása van. Másik új dolog az állat-asszisztált terápiás oktatás. Autista gyermekek körében alkalmazták eleinte, de most kibővítették a kört: a gyenge tanulók szívesen számolnak egy kutyának.
Vannak hagyományőrző délutánok. Népi hagyományokra épülő délutáni szabadidős foglalkozások. Itt nem osztályok vannak, hanem 1-8 osztályig egy nagy közösség. A gyerekek nyitottabbak lesznek ebben a nagy csoportban, mely folyamatosan változik. Az a tapasztalat, hogy ha valakivel jól érzi magát a gyermek, akkor azzal a konfliktust is könnyebben meg tudja oldani, vagy egy krízishelyzetet is akár.
A pedagógusoknál két tábor van. Éles az elkülönülés a fiatalabb és az idősebb kollégák között, mert mindkét csoportot más foglalkoztat. A konfliktusok lecsökkentésére összehoztak közös, játékos délutánokat, évente hármat. Egy másik kezdeményezés, hogy szabadidőben egymással játszhatnak. Csoportokat hoznak létre, s nagyon kreatív játékokat találnak ki.
Bevezették azt is, hogy minden tanév végén van közös reggeli. Általában három órás. Ilyenkor mindenki hoz valamit. Leülnek, esznek, és közben beszélgetnek. Nagyon jó érzés látni, hogy felszabadultan beszélgetnek a kollégák. Sok pozitív hatása van. A közös reggeli után körbeülnek, és mindenki mond valami pozitív dolgot magáról vagy más témában. Ezek mind segítenek abban, hogy empátiával viszonyuljanak egymáshoz, ami a közös munkavégzéshez fontos.
Az elmúlt időszak nagyon nehéz volt. Meghalt egy kolléganő (nem koronavírusban). Nagyon meghatározó személyiség volt a tantestületben. Egy másik kolléganő pedig a gyermekét veszítette el. Mindez nagyon rátette a bélyegét az intézmény működésére. Szerencsére volt kapcsolatrendszerük. Hívtak pszichológust, hogy segítsen a tantestületben a problémát feldolgozni.
6. Balogh Csaba – Premontrei Technikum, Szakgimnázium és Kollégium
Hogy tudták megoldani a krízis idején az oktatást úgy, hogy a gyerekek ne menjenek el, lelkileg ne sérüljenek a magánytól.
Iskolabemutatás – nagyon jó technikai, informatikai felszereltség. Ingyenes keretrendszerrel, nagy kapacitással dolgozhattak. Ennek köszönhetően nem volt gond a digitális átállással az előző tanévben a pandémia (krízis) miatt. A jó tapasztalatok hatására nem is álltak le teljesen a digitális oktatással. Többféle előny: folyamatos óralátogatások, ellenőrzések (van-e oktatás, nem tűnt-e el kolléga, stb.) lehetősége, egyszerűbb ismeretátadás (videókat, pdf-eket oszthattak meg, teszteket készíthettek), számonkérés, gyakoroltatás, kevesebb pedagógussal is jól működtethető (növekvő szakemberhiány). A pedagógusok is megtanulták használni, s azóta is használják. A pandémia idején a tantárgyakhoz úgynevezett kurzusokat rendeltek, és a jogosultság alapján tudtak belépni a tanulók. Minden tanár csak a saját tantárgyát, kurzusát tudta használni. Egységes volt. Nem kellett különböző helyeken (Messenger, e-mai, stb.) keresni a tanulók által beküldött anyagot. Mielőtt a vírus miatt a diákoknak az otthontanulást kellett választaniuk, a rendszer készen állt a használatra és minden diákot regisztráltunk a rendszerbe, és elmondták nekik, hogy majd hogy kell használni a digitális rendszert. Ha kellett, eszközöket (kamera, mikrofon, stb.) biztosítottak számukra. A tanárokat is kiképezték, s pár nap alatt egységesen felépített kurzusban működött a digitális rendszer. Egyetlenegy új tantárgy jött be a digitális oktatással: a felelősség tantárgya – felelősséget kellett vállalniuk saját érdekükben, hogy folyamatosan tanulnak ebben az új rendszerben is.
„Arctalanság” – sok baj forrása, ha csak monitort látunk, ha nem látják egymást az osztálytársak. Emellett több osztályfőnök, a korlátozásokra vonatkozó szabályokat betartva, tízes csoportokban, néha-néha levitte a gyerekeket a Balaton-partra sétálni, és közben beszélgettek. Ez hatalmas lendületet, erőt adott a gyerekeknek.
Ez a krízis felgyorsította a technikai fejlődést az oktatásban is. A DOS (Digitális Oktatási Stratégia) rendszert több éven keresztül nem sikerült egységesen bevezetni, de ebben a krízishelyzetben a pedagógustársadalom három nap alatt megoldotta, kisebb, nagyobb bajokkal ugyan. Eljön az az idő, mikor a digitális oktatás nagyobb hangsúlyt fog kapni az általános és középiskolákban is. Emellett szól az „olcsósága” is: kevesebb oktató, kevesebb intézmény, stb.
7. Bodnár Eszter – iskolapszichológus, klinikai szakpszichológus (Zalaegerszegi szakképzési Centrum: Asbóth, Közgáz, Vszk)
Lelki egészségünk a Covid előtt, közben és után – avagy a segítő szakemberek jelenlétének létjogosultsága és fontossága az oktatási intézményekben.
Lelki egészségünk: az a forrás, amely képessé tesz bennünket arra, hogy sikeresen irányítsuk életünket. Az iskolapszichológus tevékenysége inkább tanácsadó jellegű. Szupervízió Magyarországon a pedagógusok részére sajnos nincs. Ezt helyettesítik a szakmai konzultációk, esetmegbeszélések. A segítő munka a Covid hatására náluk is áthelyeződött az online térbe (tanárok, diákok, szülők megsegítése). A következő témákat érintette: otthontanulás, a megfelelő napirend kialakítása, a stressz és a társadalmi szintű krízishelyzet kezelése, bezártság okozta feszültség kezelése, stb.
Segítőanyagok: Tanulásmódszertan, tanuláshoz szükséges körülmények. Csoportos és egyéni tanácsadás.
Aggodalmaskodás elhalasztásnak fontossága: találjuk meg azt a megfelelő pillanatot, amikor az aggodalmunkkal tudunk foglalkozni különböző ábrák segítségével.
Az intim szféra hiánya, komoly probléma volt a diákok körében. Nem tudtak nyugodt környezetben, hatékonyan tanulni. Mindez indulatokat váltott ki belőlük. Hatékony, gyakorlati tanácsok az indulatkezelésre.
Halogatás a tanulásban – ez is gyakori a diákoknál (Covidtól függetlenül is). Tanácsok a határidő betartására.
Kontroll – fontos kérdés volt a digitális oktatási helyzetben. Voltak, amiket tudtak kontrollálni, de voltak olyanok is, hogy csak kevésbé. Feszültségcsökkentés vizualizációs gyakorlatok, motivációs ábrák segítségével.
Megfelelő média-fogyasztásra való ösztönzés a feszültség csökkentése érdekében is.
Fontos a pozitív hozzáállás, az otthoni idő hasznos eltöltése, empátia.
Karantén túlélő csomag – neurotranszmitterek: dopamin, oxytocin, szerotonin, endorfin – jutalomhormonok, hangulatjavító, szeretethormonok.
Tudatos jelenlét módszer – segít, hogy a jelenben maradj, leállítsd a jövőért való aggódást vagy a múlton való rágódást. Megszakítja a negatív gondolatok áramlását.
Meg kell figyelni öt dolgot, amit látunk, négy dolgot, amit hallunk, három dolgot, amit tapintunk, két dolgot, amit szagolunk és egy dolgot, amit ízlelünk. Lényege: az éppen érzékelhető dolgokra való fókuszálás.
Tapasztalat, kire hogy hatott a bezártság: a nagyon extrovertált, szociábilis diákok számára egy idő után nagyon nehéz volt, hogy nem voltak osztálytársak, nem találkoztak a tanárokkal, a másik csoportnak viszont otthonosabb, biztonságosabb volt az otthoni környezet. A segítőkészség, az empátia azonban maximálisan megvolt bennük az osztálytársaik irányában.
A szakellátás hiányosságai: az iskolapszichológusnak nagyon nehéz volt a megfelelő szakemberhez eljuttatni az arra rászoruló diákokat. Sok esetben csak a Vadaskertbe (Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház) lehetett.
Új fogalmak jelentek meg az orvostudományban, pl. Covid-fáradtság (nem lustaság).
Változtatni kell a kommunikáción: újfajta csatornákat kell megnyitni ebben az információdömpingben, inger gazdag környezetben. Csak így tudunk figyelmet felkelteni, s hatékonyan oktatni, lelki egészséget megőrizni.
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
8. Dósa Krisztina – Pedagógiai Szakszolgálat
A bevezetőben kiemelte, hogy nagyon sok törvényi változás volt az elmúlt két évben.
A szakszolgálat bemutatása. Terápiás lehetőségek. Alaptevékenységek (Jogszabályi változások, illetve a Szakszolgálat működésére vonatkozó jogszabályok kivetítése.)
Kiemelt feladatuk:
– Logopédiai szűrések – Ha előbb nem történik meg, legkésőbb 3 éves korban kötelező logopédiai szűrés van minden gyermeknél. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a gyermekek nagyon nagy számban 3 évesen még nem beszélnek, és ez nagyon komoly lemaradást jelez, ami nagy hátrány tanulmányaik megkezdéséhez. De a beszédhibás gyermekek száma is drasztikusan megnőtt. Régen egy-egy óvodai csoportban két-három beszédhibás gyermek volt, ma a gyermekek 75%-a beszédhibás. Sajnos a logopédus képzés ezzel nem tart lépést. Nagyon kevés a logopédus, ezért a törvényben előírt képzést (heti két óra) csak nagyon indokolt esetben tudjuk megadni.
– Az iskolaérettségi szűrések. Kijárnak az óvodákba.
– Diagnosztizálás
– Fejlesztések, terápiák
– Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
– Mozgássérültek komplex fejlesztése
– Gyógytestnevelés – sajnos nem kap elég prioritást. Az iskolák és a szülők nem veszik elég komolyan, háttérbe helyezik, pedig nagyon fontos lenne.
– Kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. Örömteli feladat.
A Covid alatt is megoldották ezeket, de nem volt egyszerű. A megváltozott életmód nagy problémát okozott a gyerekeknek – ezt most látják igazán. A gyerekekkel nem csak az intézményben foglalkoznak a szakembereik, hanem, ha kell, kijárnak a bölcsődékbe. Sajnálatos tapasztalat, hogy egyre több gyermeknek van szüksége korai fejlesztésre, egyre több problémás gyermek születik – valami nem jól működik a rendszerben.
Új jogszabály alapján 2022. január elsejétől nem kell elvinni a 0-3 éves gyermekeket Zalaegerszegre, bizottsági vizsgálatra, mert ők is el tudjuk látni ezt a feladatot, kivéve, ha súlyosabb problémát diagnosztizálnak (sajátos nevelési igényű), akkor továbbra is a megyeközpont ad ki igazolást erről, s ott kapják a fejlesztést is.
Az iskolaérettségi vizsgálat, még ma is, két év után is nagy hullámokat vet. Ők továbbra is javaslatot tehetnek, hogy még egy évre szüksége van a gyermeknek a fejlődésre, hogy az iskolában helyt tudjon állni. Ők mindenképp a gyermekek érdekeit szolgálják, s megtesznek mindent azért, hogy a lehető legjobb fejlesztést megkaphassák.
Problémát okoz az úgynevezett egyéni tanrend vagy más néven magántanulói státusz – ezt is megszigorították az elmúlt években. A gyermekeknek vizsgálatra kell menniük, s csak ez alapján kapják meg az engedélyt, ami csak egy évre szól, és évente meg kell újítani.
Új feladat: az a felnőttek vizsgálata. Pl. ha valaki nem tud nyelvvizsgázni. Eddig Budapestre kellett menni, de most náluk kezdődik ez a vizsgálat is.
A pandémia ideje alatt a nevelési tanácsadást meg tudták oldani online módon, s elég jól működött a szülők bevonásával.
9. Bocskai Barbara – Keszthelyi Kórház Egészségfejlesztési Iroda
Szenvedélybetegekkel kapcsolatos problémák, kezelésük.
Állapotfelmérés, célkitűzés, terápia kiválasztása, visszaesések megakadályozásának segítése, illetve a visszaesés utáni újbóli kezelések, utókezelés, utánkövetés, önsegítői csoportok.
Fontos, hogy saját elhatározásából kérje a segítséget. Egész más lesz a kezelés így, mintha a család döntésének hatására keresi fel az Irodát.
Sajnos ez nem sikerszakma. Nagyon kevés a pozitív tapasztalat, eredmény.
10. Dr. Máté Szilvia – MMSZ Egyesület Gondviselés Háza (a Máltai Szeretetszolgálat része)
Az intézményben nem csak megőrzés van, hanem fejlesztés, terápia vagy akár dolgozhatnak is. Értelmi fogyatékos felnőttek vannak csak az intézményben: enyhén-, középsúlyos, súlyos- értelmi fogyatékosok, autisták és halmozottan sérültek. Együttműködés, jó kapcsolat a HEFI, a Népmesepont és az ÉFOÉSZ szervezetekkel. A Covid miatti be kellett zárni az intézményt, de az ott dolgozók bejárhattak.
A Máltai Szeretetszolgálat által országosan jelen vannak a szociális szféra minden szegmensében. A Nyugat-Dunántúli Régióhoz tartozva napi küzdelmeket vívnak azért, hogy azok az emberek, akik hozzájuk bejárnak (napköziotthonként), a maguk területén egy kicsit fejlesztve legyenek. Mindent megtesznek azért, hogy itt jól érezzék magukat az ellátottak. 2019. március 19-e óta vezeti az intézményt. Ahogy odakerült, nem sokkal jött a Covid, ami mindent megváltoztatott. Azzal ment oda, hogy egy lefejezett intézményt kicsit fénnyel játsszanak át, hogy megmutassák azt, hogy ez egy milyen szép intézmény, és hogy a saját elgondolása és a kollégáival végzett munka során megmutassák, hogy mit tudnak tenni, hogy mi az a szegmens, amit átölelnek. Sok segítséget kaptak ehhez együttműködő partnereinktől. Szép eredményeket értek el a Covid előtt azzal, hogy bárki bejöhetett az intézménybe.
Az iskolákkal együnk nekik is be kellett zárniuk. Digitális munkarendre tértek át, illetve az önkéntesközpont bezárása után átvették az Élelmiszerbankot. Az első két-három napos bizonytalanság után tudták, hogy munkájuk lesz, létezhetnek teljes munkaidőben. Azért volt olyan időszak is, amikor nem tudta, hogy hogyan tovább. Kollégái, dolgozói napi lelki állapotával is foglalkoznia kellett. Megtartották továbbra is a heti értekezleteket, ahol őszinte, egyenes beszéddel mondta el azt, mit gondol vagy milyen információkat kapott a háttérből, mert azt gondolta, hogy az őszinte kommunikáció az, ami átsegít a krízisen. Ebben az időszakban végezte el a vezetőképzőt. Ott olyan mentálhigiénés támogatottságot kapott, és olyan személyiségfejődésen való átmenetelt, amivel tudta tartani a kollégáiban a lelket.
Amikor újraindultak, a Máltai Szeretetszolgálattól kaptak a dolgozók egy „Tabuk nélkül” konzultációs tréninget, amit egy coach vezetett. Ez nagyon sok mindenben segítette a munkájukat. Lassan visszatérhettek a gondozottjaik, akiket ők csak gyerekeknek hívnak, bár felnőttek, de abszolút gyermeklelkűek. Van meseterápiájuk, kutyaterápiájuk.
Mint minden más szociális szféra, az övék is tud lélekölő lenni, főleg úgy, hogy komoly pszichiátriai betegekkel és bűnözőkkel is foglalkozik. Nyár közepére a kiégés küszöbére került, amiről sosem hitte, hogy létezik. Mára már talpra állt. Most van újra azon az úton, hogy akarja azt, hogy „Teréz anya” legyen. – Egy intézményt akkor lehet jól vezetni, ha az intézményvezető jól van. És egy intézményvezető akkor van jól, ha mindenhonnan támogatják. (Ezt a támogatást egy ideig nem érezte. S aztán adott egy-két instrukciót néhány embernek, hogy kell Máté Szilvit megmenteni. – Úgy tűnik, Máté Szilvi megmentésre került, bár már beiratkozott villanyszerelőnek…)
Kicsit elment kicsit szubjektívbe ez az előadás, nem ezzel készült, de valahogy az előtte szólók mégis ezt váltották ki belőle. Sok okos dolgot hallott, sok olyat, amiből tanulni tud. Azok az akadályok, amiket az ember elé gördít az élet, azokat kart karöltve, együtt kell megoldani. Az a fixa ideálom, hogy a szociális szférában levő emberek és vezetők és mindenki, aki erre adta a fejét, együtt kell, hogy tegyen azokért az ellátottakért, akik erre rászorulnak.
A jó recepthez kell egy támogató közeg, kellenek jó kollégák, kellenek tágabb értelemben vett kollégák.
11. Királyné Domaházi Csilla – Keszthelyi Egyesített Szociális Intézmény
Az ő előadása elmaradt, mert volt egy fontos telefonhívása és el kellett mennie.
12. Deutsch Márta – Szociális Szolgáltató Központ Keszthely
Az időskori magányosság csökkentése, biztonságérzet növelése a házi gondozás eszközeivel.
A családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat mellett idősgondozással foglalkoznak.
Idősgondozás: mentális egészség megőrzése
Nyugdíjas kor elején sokan aktív életet élnek: hobby, régi tervek, kirándulások megvalósítása, családi kapcsolatok újrafelvétele, unokák, stb.
Egy másik csoport jelentős értékvesztést él meg ebben az időszakban: a nyugdíjba vonulással megszűnnek a társas kapcsolatai. Ennek következtében kevesebb visszajelzést kap, kevesebb lehetősége van a gondoskodásra vagy, hogy saját gondjait másokkal megossza. Mindez bizonyos fokú önbizalomvesztéssel is jár.
Mindemellett csökken a jövedelem, a hasznosság és fontosságérzése, a fizikai erőnlét és bizonyos esetekben a szellemi teljesítőképesség is. Sok képességet elveszít az ember ilyenkor (pl. jó hallás, jó látás, mozgás).
Azoknál az időseknél, ahol a család messze van, az egyedüllét, az önbizalomhiány, a sok veszteség ahhoz vezet, hogy bezárkóznak, és olyan lelkiállapotba kerülnek, ahonnan nehéz kilábalni.
Feladataik:
– házi segítségnyújtás gondozónőkkel (23 településen, Keszthelyen és környékén)
– jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
A vírushelyzet nehézségeket okozott (bizalmatlanság alakult ki), de a jövőben szeretnének nagyobb figyelmet szentelni rá.
Házi segítségnyújtás:
– felmérik a kérelmező élethelyzetét, társas-, illetve segítő kapcsolatait, hogy ki tud segíteni abban, hogy saját otthonában, huzamosabb ideig viszonylag aktív, tartalmas életet tudjon élni. Ha nincs ilyen, próbálnak találni szakmai vonalon segítséget, pl. támogató szolgálat, ügyintézés, jövedelem-kiegészítés, idősotthoni elhelyezés terén.
– bizalmi kapcsolat kialakítása a gondozónővel, aki huzamosabb ideig látogatja (változó nehézséggel, de sokszor gördülékenyen megtörténik). A gondozónő sok olyan feladatot el tud végezni, amit az idősek már nem. Azzal, hogy a gondozónő naponta látogatja az időst, a biztonságérzet mellett egy egészségügyi megfigyelést is végez folyamatosan. Így időben tudnak megfelelő orvosi segítséget kérni vagy egy távoli hozzátartozó felkutatni. Lehetőség van telefonos beszélgetésre is abban az esetben, ha a gondozónő nem ér rá.
– jelzőrendszeres segítségnyújtás: kimondottan krízishelyzetben használható szolgáltatás. Egy jelzőkészüléket helyeznek ki az ellátott lakására (0-24 órás), s mikor olyan élethelyzetbe kerül, pl. rosszullét, baleset, akkor megnyomja a jelzőgombot, s azonnal kimegy egy ügyeletes segítő. Ő tud szakszerű segítséget is kérni (orvos, mentő).
13. Kis Adalbert – Kolping Támogató Szolgálat
A Támogató Szolgálat bemutatása: alapvetően fogyatékkal élőket látnak el, mozgássérülteket, látássérülteket, értelmi fogyatékkal élőket. Fő tevékenység a szállítás és a személysegítés. A Covid alatt nehéz volt a szállítás a különböző intézményekbe a korlátozások miatt. Igyekeztek rugalmasan kezelni és szélesíteni a tevékenységüket, mert igény is van rá.
Honnan ered a név? A névadó bemutatása: német cipész volt a 19. században. A fiatal legények életének könnyítésére létrehozott egy egyesületet, egy érdekképviseletet. Ezek a szervezetek a 19. század végére már több európai és tengerentúli országban is működtek. Népszerű volt, mert akkor nem volt szinte semmilyen érdekképviselet. 1920-ra alakult ki a jelkép (a logó). Jelenleg több száz ilyen Kolping egyesület működik Magyarországon.
Az alsópáhoki Kolping Hotelhez semmi közünk nincs – talán a hasonló családias szellemiség miatt választották ezt a nevet. A szervezethez tartoznak iskolák és idősek otthona is.
A keszthelyi szolgálat elég nagy. Kb. 30 fővel dolgoznak. Nagy az igény a szolgálatukra. Jelentősen megkönnyítik a szolgáltatásukat igénybe vevők életét.
14. Nemes Klára – Mozgássérültek Egyesülete – Mozgássérültekkel a mozgássérültekért
Élete röviden (tözsgyökeres nagycsalád, 10. gyermek). A segítségnyújtásról: a nagycsaládban is kell egymást segíteni, egymásért tenni, ezt már gyerekkorában megtanulta. – A mozgássérültek képviselete mellett 2019-tól az „élelmiszermentés”-be is bekapcsolódott. Ezt a munkát csak úgy lehet végezni, ha van az ember mögött egy közösség, amely támogat, erősít, felkarol, ha kell. Segítője a kisebbik fia és családja. Ennek a tevékenységnek a végzése különösen hasznos volt a pandémia ideje alatt.
Az Egyesület bemutatása. (Ez is egy nagy család.)22 éve vezeti a szervezetet (A keszthelyi csoport 32 éve létezik.) 5 csoporttal működik, zalaegerszegi központtal.
Mi az emberek véleménye a fogyatékosokról: „hülyék”. Sajnos az embernek nem csak ellenfelei vannak (mint a sportban), hanem ellenségei is, akik gátolni szeretnék a munkát. Az a feladat, hogy segítsék, felkarolják a fogyatékkal élőket. Nem csak a tagsággal foglalkoznak. Akik a legjobban rászorulnak, pont azok nem szólnak, de fel kell keresni őket is. A kapcsolattartás fontossága. Nem lehet becsukni az ajtót, nem mondhat nemet a megkeresésre, mert ezt a munkát vállalta. Az emberek elvárják tőlük, hogy mindig toppon legyenek. Emellett szomorú tapasztalat, hogy az emberek elszigetelődnek egymástól, nem osztják meg az információkat vagy nem valós dolgot adnak tovább.
Ahhoz, hogy jól működjön az egyesület, a csoport, kapcsolatot kell tartani: az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, az intézményekkel. Ennek is köszönhetően, mikor megszűnt a mozgássérültek központja a Helikon utcában, akkor Királyné Domaházi Csilla, az Egyesített Szociális Intézmény vezetője adott helyet náluk. A pandémia után az emberek már nagyon várták a találkozást. Közel másfél évig nem voltak havonta összejövetelek. Csak telefonon vagy e-mailben tudták tartani a kapcsolatot. Szeptemberben volt – szokás szerint – a „Mindenki Névnapja” rendezvény, ahol 36-an vettek részt. Az emberek várják, hogy foglalkozzanak velük. Ez a szociális munkát végzők feladata, és egymás tapasztalataiból erőt lehet meríteni.